Terápiák

(Az ismertetőt a Dévény Anna Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.)

A Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszer (DSGM) a mozgásrehabilitáció valamennyi területén alkalmazható, eredményei kimagaslóak a csecsemők és kisgyermekek esetében. Létrehozója Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző, aki kettős képzettségének gyakorlati tapasztalata alapján alkotta meg a módszert, amely több mint 40 éves múltra tekint vissza, és jelenleg is fejlődik.
A Dévény-módszer két működési területet foglal magába:

DSGM I. - speciális manuális technika (SMT), amely egyéni kezelés formájában zajlik,
DSGM II. - speciális testképző gimnasztika (STG), amely a művészi torna szemléletét, és gyakorlatanyagát használja fel a megindult mozgások további finomítása, fejlesztése céljából.

A csecsemők és kisgyermekek mozgásproblémáinak kezelése a DSGM speciális manuális technikájával (SMT) történik. Ez egy kézzel végzett izommozgatási technika. Kettős hatásmechanizmussal bír, egyrészt mechanikai hatása révén kontraktúra oldást és izomhelyzet normalizálást jelent, másrészt stimulálja az idegrendszert.
Egy mozgásprobléma - akár neurológiai, akár ortopédiai eredetű - az izom-, ín- és kötőszövet rendszerben mechanikai elváltozásokat hoz létre. Az izmokat és izomrostokat körülvevő kötőszövetes állomány, az ínak, a szalagok zsugorodnak és a mozgás további akadályát képezik.

A DSGM a mozgásrehabilitáció első lépéseként az inaktivitás miatt zsugorodott izmokat alkalmassá teszi a speciális manuális technika segítségével a teljes mozgáspályán való működésre, amely megteremti a biomechanikailag helyes mozgás lehetőségét. Az izom felszabadul a kötöttségek alól, képessé válik a fiziológiásan kódolt mozgásminták előhívására. Ezt követően nyílik lehetőség az aktív izommunkára, az izomerősítésre, a helyesen létrehozott funkciók további finomítására.

A kezelés során a terapeuta keze az izmokban és az izmokat körülvevő kötőszövetes rendszerben elhelyezkedő mechanoreceptorokon és idegvégződéseken keresztül idegrendszeri stimulációt végez. A keletkezett ingerületek a gerincvelőben futó pályák segítségével a nagyagykéregbe jutnak és aktiválják a mozgások beindulását. A helyesen gyakoroltatott mozdulatok erősítik a test és az agy között futó idegpályákat, a funkcionális mozdulatsorok kezelés közben stabilizálják az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ez a folyamat az első életév folyamán a legintenzívebb, amely magyarázatot ad a korai kezelés fontosságára.

A DSGM eredményesen alkalmazható: izomtónus zavarok spasticus és hypoton formái, cerebral paresis, ortopédiai kórképek veleszületett és szerzett esetei, pl. aszimmetrikus tartások, ferde nyak, lábtartási problémák, arthrogryposis, végtagfejlődési rendellenességek, szindrómákhoz kapcsolódó izomtónus zavarok, perifériás idegsérülések, szopási nehezítettség, beszédproblémák esetében.
A Dévény-módszer alkalmazása már csecsemőkortól, probléma esetén akár a születés után is elkezdhető és a mozgászavarok rendeződéséig - illetve súlyosabb esetekben a kezelés folyamatosan 10-12 éves korig is - alkalmazható. Természetesen a legjobb eredményt minél korábban elkezdett terápiával érünk el.

A csecsemő mozgási és testtartási rendellenességeire az alábbi jelek utalnak:

• 0 – 2 hónapos kor

• fejét csak egy irányba fordítja, koponyája deformált,
• éber állapotban ujjai nyújtva vannak, tenyere nyitott,
• törzsét, medencéjét, végtagjait aszimmetrikusan tartja/mozgatja,
• szopási, etetési, nyelési problémák jelentkeznek.

• 3 hónapos kor

• karjai nehezen emelhetők, öltöztetésnél ellenáll, kezei ökölben vannak,
• törzsét minden testhelyzetben, karban tartva is feszíti,
• hason fekve alkarjaira nem támaszt, mellkasát, fejét nem emeli,
• száját nyitva, nyelvét az ajkai között tartja, erősen nyálzik.

• 4 – 5 hónapos kor

• kezeit nem hozza középvonalba, tárgyakat nem fog,
• oldalára nem fordul.

• 6 – 7 hónapos kor

• hátról hasra és hasról hátra nem fordul,
• a hason fekvést nehezen tűri, karjait oldalra nyújtva megemeli, „repülőzik”,
• függőleges helyzetben tartva alsó végtagjaival nem támaszt, nem „rugózik”.

• 8 – 9 hónapos kor

• életkorának megfelelő mozgásfejlődése elmaradást mutat, nem kúszik,
• aszimmetrikusan kúszik, csak az egyik oldali végtagjait használja.

• 10 hónapos kor után

• nem mászik, nem ül fel,
• állásnál alsó végtagjait feszíti, sarkait nem teszi le.

Összegezve, a DSGM egy funkcionális gyógytornakezelés, amely egyrészt magába foglalja a mély fascia technikát, amely elhárítja az izom-ín rendszer mechanikai akadályait, másrészt a gyermeket végigvezetve az életkorának megfelelő mozgásfejlődési állomásokon, nagymozgásokon, begyakoroltatja a biomechanikailag helyes, funkcionális mozdulatokat, ezáltal elősegíti az ehhez szükséges idegpályák, neurális kapcsolatok kiépülését és stabilizálódását.

Bővebb információ: http://www.deveny.hu/

FEJLESZTÉS ZENEI FOGLALKOZÁSOK ÁLTAL

A következőkben bemutatunk három olyan lehetőséget, amelyek ilyen formában nem fejlesztő terápiák, de kiváló lehetőségeket biztosítanak arra, hogy gyermekeink értelmi és érzelmi képességeit erősítsük, fejlődésüket a zene erejét felhasználva elősegítsük.

1. Ének, tánc várandóság idején (0 éves korban)

„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt.” (Kodály Z.)

A hangélményt a magzat jóval korábban képes érzékelni, mint ahogyan a hallás központi szerve kialakul. Kutatások kimutatták, hogy egyensúlyozó szervünk segítségével a baba érzékeli az anya mozgásának ritmusát, így a várandós anya zenei aktivitása (ének, tánc, hangszerjáték) befolyással van a baba muzikalitására. Megfigyelték, hogy Mozart és Vivaldi zenéje megnyugtató, míg Beethoven és a rockzene pl. felkavaró hatással van a babákra.

linkajánló: Baby Mozart

2. Zenebölcsi (0-3 éves korú gyerekeknek)

A zenei hang, az ének köti a kisgyereket legelőször, legbiztonságosabban az emberi világhoz."

(Vekerdy)

Nem könnyű a mindennapos mondókázásra, dalocskák éneklésére időt találni a mindennapokban. Nagy segítség lehet ezért zenei foglalkozáson részt venni kisgyermekünkkel zenebölcsi keretében, hiszen a korai fejlesztés nagyon fontos ezen a területen is. A gyerekek játékosan ismerkedhetnek a szavakkal, testrészeikkel mondókákon, dalokon, meséken keresztül, megismerve az őket körülvevő világot. Játékos hallásfejlesztés történik a foglalkozásokon, ezen kívül ismerkednek a kisgyermekek a csoportnormákkal, szabályszerűségekkel is.

Ha muzikális, zenei impulzusokban gazdag környezetben nő fel gyermekünk, zenei képessége is növekedésnek indul. A sok mondóka, gyermekdal, ölbeli játék és élő zeneszó egyaránt segít a babáknak és anyukáknak ráhangolódni a zene szépségére, erősíti az anya-gyermek kapcsolatot, segíti a hallás és ritmusérzék kezdeti fázisának kialakulását, és az első kis közösségbe való beilleszkedést.

Zenei foglalkozásunk kisgyermekek számára péntekenkét 10 órakor lesz a debreceni Kincses Sziget Mentorházban, ahová szeretettel várunk minden érdeklődőt! A nyíregyházi kisgyermekeket is várjuk, időpont egyeztetés az alábbi telefonszámon: 06 30 889 5957

3. Zeneóvoda (3-7 éves gyerekeknek)

„A zene éppoly játékszer, mint a homokozóvödör”. (Suzuki)

A foglalkozások célja a korosztálynak megfelelő dal és mondókaanyaggal a hallás, a ritmusérzék kialakítása, a nagy és finommotorikus mozgás fejlesztése zenei eszközökkel, a figyelem és koncentráció serkentése zenehallgatással. A zene képes megnyugtatni, figyelmet felkelteni és fenntartani, mozgásra serkenteni azokat a gyerekeket, akiknek erre szükségük van és kimondottan e céllal választják a foglalkozást. A kisgyermekek megismerik a csoportos együttműködés örömét közös énekléssel, zenéléssel. Ezt követően biztos alappal kezdhetnek a gyerekek a kottaolvasás tanulásához, s az egyéni zenetanuláshoz – kisiskolás korban.

Miért épp a zene?..

A zene fejlesztő hatása:

• A zene élmény, örömforrás
• Egyszerre hat mindkét agyféltekére, összehangolja azok működését
• Fejleszti a gondolkodást
• Esztétikai érzékünket
• Formálja az érzelmeket, a zene kommunikáció: önkifejezés
• Toleranciára, türelemre, tiszteletre nevel
• Rugalmasabbá teszi a gondolkodást
• Többirányú figyelmet alakít ki
• Érzékenyebbé, empatikusabbá tesz
• Tökéletesíti a mozgást, egyensúlyérzéket, észlelést, szociális érést
• Fejleszti az asszociációs képességet
• Emlékezetfejlesztő
• A ritmus javítja a figyelmet, a koncentrációt, a beidegző képességet
• A hangszín, hangerő a hallást fejleszti
• A dallam a formaérzékelést, helyes arányokat segít kialakítani, az érzelmi világot formálja
• Az ének, a mozgás állóképesség javító
• A hangszerjáték fejleszti a kézügyességet, az agy különböző területeit

4. Énekkar (3-99 éves korig)

Szeptember folyamán alakult meg alapítványunk énekkara Kincses Kórus néven. A kórus tagjai koraszülöttek és testvéreik, barátaik – nemcsak óvodások, hanem kisiskolások is. Első fellépésünk a projektnyitó rendezvényen volt a Görögkatolikus Metropólia Érseki Hivatalában Debrecenben, de énekeltünk a nyíregyházi kórház koraszülöttosztályán és a Debreceni Víztoronyban is. A gyermekek jól érzik magukat egymás társaságában, sokat beszélgetnek, a kisebbek bohóckodnak egymással. Hihetetlen a zene személyiségformáló ereje. A gyermekek szociális érzékenységet tanulnak, önkontrollt gyakorolnak, nagyfokú fegyelmezettségről adtak tanúbizonyságot nemcsak a fellépések, de a próbák alkalmával is. Segítik egymást, türelmesek, udvariasak. Aki mozgásában akadályozott, aki látássérült – kézen fogva vezették. A zárkózottabb gyermekek kinyíltak, egyre biztonságosabban mozogtak barátaik között. Repertoárunkat folyamatosan bővítjük. Az első megtanult kórusmű Balázs Árpád Bodzavirág című műve, melyet a Mindenki című Oszkár-díjas kisfilmben hallhattunk. A filmmel ellentétben - a mi előadásunkban valóban MINDENKI énekelhette ezt a szép Nemes Nagy Ágnes költeményt. Énekeltünk Gryllus Vilmos dalaiból, a Maszkabál című albumról.

Kóruspróbáink csütörtökönként 17 órakor vannak a debreceni Kincses Sziget Mentorházban. Elsődleges célunk: élményt adni a gyerekeknek. Csodás szép zenei élményt, amely során barátokat talál, figyelme, hallása fejlődik, és nem utolsó sorban zenekedvelővé nevelődik… Várjuk szeretettel mindazok jelentkezését, akik szívesen tartoznának a Kincses Kórus közösségéhez!

Forrás:

Urbán Károlyné Varga Katalin: A zene - mint ősi nyelv - szerepe és lehetőségei a kommunikációban; http://www.tatikazene.hu/doktar/tatizsak_cikkek/a_zene_mint_osi_nyelv.pdf

(Hozzáférés dátuma: 12.12.2017.)

                                                                                                      készítette: Kondorné Peidl Borbála

                                                                                           magyar-ének szakos tanár, fejlesztőpedagógus

                                                                                                                      az alapítvány munkatársa

Az Ayres – terápia az ún. szenzoros integrációs terápiák közé tartozik. A módszer kidolgozása Anna Jean Ayres (1920-1988) amerikai neveléspszichológus és agykutató nevéhez fűződik. Ayres még az 1970-es években dolgozta ki módszerének alapjait, és az évek során annyira összefonódott az ő nevével, hogy sokszor csak Ayres (ejtsd: írisz)- terápiaként emlegetik. 

Terápiájának lényege, hogy a mozgás és az érzékelési rendszer fejlesztése együttesen történik meg. Számos kutatás támasztja ugyanis alá, hogy az egyensúlyi rendszert ingerelve az agyban olyan változások (különböző biokémiai folyamatok) indulhatnak be, amelyek elvezethetnek egy összehangoltabb idegrendszeri működés kialakulásához. A terápia tehát alapvetően szenzoros (érző, érzékelő) ingereket nyújt és a veleszületett agyi mechanizmusokat veszi igénybe, a megfelelő válaszok kiváltására. 

Összefoglalva, a  terápia

- a taktilis(tapintásos) pl: bőrön keresztüli érzékelés, 

- egyensúlyi pl.ringás, gurulás, forgás stb.

- és a testrészek testhez viszonyított helyzetének pl: kéz és láb viszonyai a testhez mozgás közben,érzékelését veszi célba.

A terápiás foglalkozások központi eleme, hogy különböző színes, és a gyerekek számára nagyon vonzó eszközök, például hinták, labdák, csúszdák, kötelek stb. segítségével az egyensúlyi és tapintásos érzékszervi rendszert ingerlik. A sok érdekes eszköz miatt a gyerekek nem élik meg kényszerként a terápiát. Sokkal inkább olyan érzésük van, mintha egy érdekes játszótéren, játszóházban lennének, hiszen egy ilyen foglalkozás során a gyermek azzal játszhat, amivel szeretne, és annyi ideig, amíg örömet okoz számára. A terapeuta feladata a támogatás, megerősítés, és hogy egy észrevétlen irányítással elérje, hogy a gyermek a saját ütemében fejlődjön, erősödjön. Ehhez az Ayres-terápiás termet úgy rendezik be, hogy a gyermek bármelyik feladatot is választja, az számára hasznos és fejlesztő hatású legyen. Az Ayres - terápia tehát egyértelműen egy gyermekközpontú, a gyermek által irányított folyamat, melynek során a gyermekek saját aktív részvételükkel, önszántukból fejlesztik azokat az idegrendszeri területeket, amelyek még éretlenek vagy nem megfelelően működnek. Azáltal, hogy a gyermek a folyamatnak aktív résztvevője, kompetensnek, hatékonynak érzi magát, ezzel erősödik az önbizalma. 

Röviden összefoglalva az Ayres - terápia legfontosabb jellemzői:

- érdekes, színes, változatos eszközök

- gyermekközpontúság, a gyermek a foglalkozások aktív résztvevője

- a terápia egy örömteli játékos tevékenység 

- a pedagógus partner és inderekten irányít

- biztonságos oldott légkör

- a gyermek részvétele önkéntes

Hány éves korban ajánlott?

- csecsemőkortól kisiskolás korig

Milyen esetekben ajánlott?

Az Ayres-terápia a legkülönfélébb esetekben nyújthat segítséget. Ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül:

- mozgáskoordinációs nehézségek 

- hiperaktivitás, viselkedészavar

- tanulási problémák

- autisztikus tüneteket mutató, illetve autista gyermekek esetében, kiegészítő terápiaként

- önbizalomhiány

- terhességi-, illetve szülési traumát elszenvedett gyerekeknél (például koraszülés, alacsony Apgar, problémás csecsemőkor stb.)

A terápiának számos pozitív hatása van. Többek között javul az állóképesség, mozgáskoordináció, fejlődnek a finommozgások és figyelmi funkciók. A terápia hatására leépülnek bizonyos primitív reflexek, megfelelővé válnak a szemmozgások, normalizálódik az egyensúlyi rendszer és a test kétoldali integrációja is jobban szerveződik. Jótékony hatással van ezen kívül a beszédfejlődésre, illetve a beszédfejlődés beindulására, de erősíti az önkontrollt és segíthet érzelmi problémák (pl. szorongás) esetében is.

Bővebb információt, illetve a lakóhelyéhez közeli szakemberek elérhetőségét az alábbi honlapon találhat:

www.dszit.hu

Sperkáné Krotos Hajnalka

A Bobath házaspár által kidolgozott mozgásterápiás eljárás, amelyet a korai agykárosodás okozta mozgás rendellenességek kezelésére fejlesztettek ki.
Tünetek:
Az agykárosodás következtében ezeknél a gyerekeknél megfigyelhető: izmok túlfeszülése vagy ernyedtsége; ügyetlen mozgás; célszerűtlen, szokatlan, nem odaillő mozgások; fennmaradó csecsemőkori reflexek; illetve ezek kombinációja különböző súlyossági szinteken.

A terápia célja:

• az izomtónus megfelelő szabályozása
• a megfelelő külső ingerre adott mozgásválaszok (reflexmechanizmusok) kialakítása, szabályozása
• a normális testtartás és ezekből kiinduló mozgási folyamatok fejlesztése (pl. fej és törzs mozgásának szabályozása, a nyak mozgékonysága, a kéz és lábtámasz, az ugráskészség kialakítása és fejlesztése, az életkornak megfelelő helyváltoztatások és testhelyzetek, egyensúly fejlesztése, törzs forgása és fordulás, felegyenesedés)
• mindennapi eszközhasználat és önkiszolgálás elérése
• deformitások kialakulásának és az izomerő csökkenésének megelőzése

Terápia folyamata:

A terápiát egy mozgáselemzés előzi meg. Ennek tükrében a szakember meghatározza a kezelés célját, menetét, gyakoriságát és alkalmazott technikákat.
A kezelés reflexgátló kiinduló helyzet felvételével kezdődik. Ebben a testhelyzetben megakadályozzák a kóros mozgásválaszok „beugrását” és létrejön a megfelelő izomfeszesség, egyensúly. Ebből a helyzetből manuális fogások, technikák segítségével automatikus, aktív mozgásválaszt váltanak ki, amellyel kialakítják a megfelelő, ép mozgásformákat. A gyakorlatok során fontos az egyik mozdulatból a másiba való gördülékeny átmenet, a lazaság megőrzése. A kezelés során egyes gyakorlatsorok aktív és passzív gyakoroltatása történik. A terapeuta különböző technikákkal irányít, segít, de a gyermek maga mozog, ezáltal fejlődik.
Eszközszükséglet:
Hely és eszközigényes terápiáról van szó. Gyakran használnak pl. labdákat, párnákat, hengereket, egyensúlyozó deszkákat, támasztékokat, speciálisan kiképzett fektetőt, lovagló ülést segítő ülőalkalmatosságokat, székeket, felegyenesedést, állást segítő állítókat, támasztékokat, síneket, járást segítő támbotokat, járókákat, kerekesszékeket.

Ajánlott korosztály:
A terápia már csecsemőkorban elkezdhető és a fent említett problémák esetében, bármely életkorban gyakorolható.

Bővebb információ:

http://www.gyogytornainfo.hu/bobath-modszer-121
http://www.pindur.hu/index.php/es-ami-meg-erdekel/524-gyogypedagogiai-terapiak-bobath-modszer.html

A bazális stimuláció, olyan gyógypedagógia módszer, melynek kidolgozása Németországban történt 1975-1982 között és Andreas Fröhlich valamint Ursula Haupt nevéhez fűződik. A ,,bazális” szó, azt fejezi ki, hogy az önálló tapasztalatszerzésben akadályozott személy, egy speciális eszközrendszeren keresztül képessé válik érzékelési (látás, hallás, tapintás, mozgás, egyensúlyi stb.) információk felvételére és azok feldolgozására. A ,,stimuláció”, késztetés az aktivitásra, az ingerekre való reagálásra, válaszadásra. A terápia gyakorlata az anyaméhben szerzett tapasztalatokhoz nyúl vissza (mozgás, a különböző hullámok, rezgések, szívverések észlelése, a testhelyzet- és helyváltoztatás), azokra épít.

A terápia célja:

• az érzékelés-észlelés aktivizálása, 
• az ingerek értelmezésének elősegítése
• az anyaméhben tapasztaltak (testi, rezgési egyensúlyi) élmények előhívása
• emlékezet fejlesztése
• gondolkodás fejlesztése
• kommunikációs lehetőségek biztosítása
• az idegrendszeri működés serkentése
• motiváció kiépítése

A korai életszakaszba (méhen, belül, szülés körül), esetleg a késői életkorban bekövetkező komplex, rendszerint idegrendszeri károsodás következményeként, a fejlődésben nagyon változatos tünet-együttesek alakulhatnak ki a következő területeken:

• motoros funkciók, 
• kommunikációs funkciók, 
• értelmi (érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, logikai összefüggések megtapasztalásának hiánya stb.) funkciók területei

Az akadályozottság fő megnyilvánulásai:

• aktivitási akadályozottság (pl: a mozgás korlátozottsága, erős megkésése, a nyúlás,fogás akadályozottsága stb.)
• kommunikációs akadályozottság (pl: a beszédértés nehéz megítélése, a beszéd, gesztikuláció, mimika hiánya stb.)
• családi később a társadalmi életben való részvétel akadályozottsága (önellátás, önállóság hiánya, alacsony ingerküszöb vagy túlérzékenység stb.)

Kiknek ajánlják?

• koraszülötteknek,- az adaptáció időszakában, amíg a saját ismeretszerzésük korlátozott
• éretlen idegrendszerrel születetteknek,
• halmozottan sérült gyermekeknek, felnőtteknek életkori és fejletségi szint figyelembevétele mellett.

Terápia főbb területei:

• A terápia megkezdését gyógypedagógus által végzett állapotfelmérés, majd a szülő és a pedagógus közös megállapodása alapján egyéni fejlesztési terv elkészítése előzi meg. A bazális stimulációt a szülő is alkalmazhatja a hét minden napján.
• Szomatikus ingerlés: izmok ingerlése, a test uralására ösztönzés, motiválás, reakciók kiváltása. Közvetlen testi kontaktus biztosítása.
• Vesztibuláris ingerlés: tájékozódás a saját testén, ringatás, hintázás, forgás-örömszerzés. Segíti a sztereotip mozgások csökkenését.
• Vibratórikus stimuláció: sokrétű rezgések érzékeltetése (pl: anyai hang, légzés és szívverés vagy a környezetünk rezgést keltő hangok, zajok), melyek kommunikációs lehetőséget nyújtanak. Kommunikációs kapcsolat kiépítése.
• Taktilis-haptikus stimuláció: tapintásos élményszerzés, tapasztalatot ad a tárgyak, anyagok tulajdonságáról. Nyúlás – fogás - elengedés képességének kialakítása.
• Vizuális ingerlés: részt vesz a figyelem fejlesztésében, a követés kialakításában, a látás funkcionális gyakorlásában és a fókuszálásban a hangulati fények, színes fények és a hangulati elemek pl: relaxációs zene alkalmazásával.
• Íz és illatingerek: lehetőséget ad az élményszerzéshez, segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyermek kompetens legyen a saját érzékelésével kapcsolatosan. Segíti a száj körüli túlérzékenységek leépítését.
• Akusztikus ingerlés: cél az örömszerzés, hangok felé fordulásra ösztönzés. Segíti az érzelmek kifejezését mimikával, gesztusjelekkel. Lehetőséget ad a kommunikációs kapcsolatteremtésre, relaxációra.

Borsos Marianna

Az állat és az ember kapcsolata sokkal régebbi, mint maga a terápiás története. Az elmúlt néhány évtizedben a módszer terjedése oly mértékben növekedett, hogy egyre több területen kezdték alkalmazni terápiás céllal. Hazánkban legelterjedtebb a kutya és a ló alkalmazása, de nemzetközi tekintetben olvashatunk, pl: nyúl, delfin, macska, kígyó, madár terápiáról is. Az állatasszisztált terápia, a kiegészítő terápia. Tudományosan még nem bizonyított ez a folyamatosan, dinamikusan fejlődő terület, viszont a gyakorlati tapasztalatok pozitív visszajelzésekkel szolgálnak a terápia hatékonyságáról.

Megkülönböztetünk:

• állatasszisztált terápiát (AAT), mely során a szakemberek egyénileg, speciálisan terveznek az adott egyénre vagy csoportra.
• állatasszisztált aktivitást (AAA), mely kötetlen, spontán kapcsolatteremtés az állatokkal, hangulatjavítás, aktivitásnövelés céljából.
• állatasszisztált edukácót (AAE), mely célja oktatási-nevelési tevékenységben való részvétele az állatoknak.

Állatasszisztált terápia célja:

• élményszerzés, pl:az állatok simogatásával, gondozásával
• motiváció kialakítása, növelése, pl:a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatosan
• tevékenységek begyakorlása, pl: célzott pakolás
• mozgáskészség javítása, pl. kúszás, mászás
• egyensúlyérzék fejlesztése, pl: lovaglás
• kommunikációs motiváció növelése, pl: utasítások adása
• szociális alkalmazkodási készség javítása, pl: sorra kerülés kivárása, közös tevékenységek más tagokkal
• csoportba való beilleszkedés segítése, pl: kapcsolatteremtés
• társadalomba való beilleszkedés segítése, pl: közösséghez tartozás
• társadalmi elfogadás lehetőségének növelése,pl:elfogadás megélése

Állatasszisztált terápia hatása:

Személyiség fejlődésben:

• önbizalom növekedése
• stressz oldása
• viselkedéses és magatartás problémák csökkenése, megszűnése
• kudarctűrő képesség növelése
• konfliktus kezelés javítása
• szociális és kommunikációs kapcsolatok növelése

Mozgásfejlődésben:

• mozgáskoordináció javulása
• alapmozgások begyakorlása (kúszás,mászás stb)
• mozgáskedv felkeltése, fenntartása

Értelmi, érzékszervi fejlődésben:

• kommunikációs kedv fennmaradhat
• beszédkedv kialakulhat
• emlékezet fejlődhet
• figyelem terjedelme növekedhet
• szem-kéz koordináció pontosodhat
• észlelés pontosodhat

Kiknél alkalmazható:

- Minden korosztályban alkalmazható és a célcsoport is sokszínű pl: sajátos nevelési igényű, tanulási, beilleszkedési és magatartás zavaros vagy diszlexiás stb. Feltétele, hogy a célszemély elfogadja az adott állatot.

A szakemberek team (az állatot felvezető és gyógypedagógus/pedagógus vagy pszichológus) munkában, egyénre/csoportra tervezve állítják össze a programot az előzetes felmérést követően.

Lakatos Katalin Ph.D. nevéhez fűződik a Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT és HRG) módszerek kidolgozása, illetve a BHRG alapítvány létrehozása. Kutatásaiban a sikeres iskolai beválást akadályozó motoros, pszichés-kognitív és szociális területeken jelentkező tünet együtteseket kereste a különböző élet szakaszokban. Vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a tünetek tartós megléte, organikus éretlenségre, érési zavarra utalnak. Az általa kidolgozott terápiák elsődleges célja az idegrendszer érésének elősegítése. Nagyon fontos a korai felismerés, a beazonosítás, ugyanis az idegrendszeri alapstruktúrák funkcionális és integrációs együttműködésének hiánya sikertelen iskolai beváláshoz vezet.

Tünetek korcsoportra bontva

0-3 éves kor között állandósult motoros, pszichés-kognitív és szociális tünetek

• tartós táplálkozási nehézség
• eltérő izomtónus
• megkésett beszéd és mozgásfejlődés
• finommotorika éretlensége
• alvászavar
• észlelési funkciók gyengesége
• figyelem rövidsége, gyengesége
• szem-kéz koordináció hiánya
• nehéz megnyugtathatóság
• kötődési zavarok
• együttműködési készség hiánya
• a tiltás meg nem értése, illetve betartása
• agresszió, dühroham

3-7 éves kor között állandósult motoros, pszichés-kognitív és szociális tünetek

• mozgáskoordináció gyengesége, pontatlan mozgáskivitelezés
• gyenge ritmusérzék
• erőadagolási problémák
• grafomotorika éretlensége
• hiperaktivitás
• emlékezeti gyengeség
• figyelemzavar
• szorongás
• diszlexia/ diszkalkulia/ diszgráfia veszélyeztetett
• nehezített beilleszkedési nehézség
• feladathelyzetekből való kiszállás
• nehezített szabálykövetés/elfogadás

7-10 éves kor között állandósult motoros, pszichés-kognitív és szociális tünetek

sportági technikák elsajátításának nehézségei
tanulási zavar (olvasás, írás, számolás zavara)
nehézkes tanulási tempó
Az organikusan éretlen gyermekek eltérő észlelési, mozgásos, viselkedési aktivitása „csak” fejlesztő preventív pedagógiai módszerekkel jelentősen nem korrigálható. Szükség van egy Állapot-és mozgásvizsgálatra amely a gyermek teljesítménye alapján megmutatja mi áll probléma hátterében.

Az Állapot-és mozgásvizsgálat organikus érettségi szintet határoz meg, ami a későbbi felzárkóztató- hiánypótló terápiákhoz alapvetően fontos.

A terápiákról

Egyéni szenzomotoros fejlesztés a TSMT I- (Tervezett Szenzomotoros Tréning / egyéni) módszer alkalmazásával:

egyénre szabott feladatsorokat tanít be a terapeuta a családnak, ami home- trainig formában történik. A teljes terápiás gyakorlatsor leírásával, illetve betanításával.
a szülőknek a kiírt tréninget 8-12 héten keresztül, a gyermek állapotának megfelelően kell végezni, amelyet 2-3 hét elteltével kontroll vizsgálat követ.

Csoportos szenzomotoros fejlesztés a TSMT II- módszer felhasználásával:

azonos problémával küzdő gyerekeket fejlesztenek homogén csoportokban, változatos eszköztárral ellátott tornateremben, játékoskeretek között.
a fejlesztés heti egy vagy két alkalommal történik, amit minden esetben a terápiát végző szakember határoz meg.

Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika:

a feladatok vízben történő alkalmazása a HRG-módszer, amelynek elméleti alapja megegyezik a "szárazföldi" szenzoros tornával.
a homogén HRG-csoportoknak saját egymásra épülő tréningjeik vannak, minden esetben a saját fejlődési tempóhoz lehet igazítani a HRG-terápiát erre lehet felépíteni.
A szenzomotoros szemléletű terápiák 3 hónapos kortól vehetők igénybe, amelynek további folyamatossága nincs korhatárhoz kötve.

Szakirodalom: Lakatos Katalin, Ph. D Állapot -és mozgásvizsgálat 2016.

Tájékozódni lehet a www.bhrg.hu oldalakon.

Magyar Gábor (pszichológus, testnevelő tanár) egy komplex fejlesztő módszert dolgozott ki a gyermekek számára. A korosztály mozgásigényére alapozva játékos formában biztosítja az értelmi és érzelmi fejlődést.  Módszere az értelmi fejlődés és mozgásfejlődés belső önszervező, idegrendszeri funkcióira épít.

A módszer jellemzői:

- Többféle szimbólum alkalmazásával, kottaszerűen megjelenített feladatsorok segítik a gyermekek fejlődését.

- A mozgás során a célszerűen összeállított külső (leginkább látásra épülő) ingerek és a belső ingerek (agyi funkciók, válaszok, belső szabályozás) együttesen segítik a feladat végrehajtását és az idegrendszerbe való beépülést.

- A mozgások aprólékosan lebontott elemei alkalmassá teszik a gyermekeket arra, hogy a mozgásokat motiváltan, összerendezetten és eredményesen hajtsák végre.

- A mozgásos teljesítmény mellett hangsúlyos szerepet kap a gyermek személyiségének komplex fejlesztése is.

- A feladatvégzés során fejlődik a gyermek mozgáskoordinációja, személyisége, képzelete, gondolkodása, figyelme, emlékezete.

- Gyakorlatai alkalmazkodnak a kisgyermekkor testi és pszichológiai sajátosságaihoz; játékosak és szabadon variálhatóak.

- A módszer speciális, erre a célra kialakított eszközökkel (kottalap készlet, marokzsák, szalagok, csuklópánt stb.), sajátos szín és formavilággal fejleszti játékos módon a gyerekeket.

- Az eszközök segítségével könnyebbé válik a szín, forma és alakfelismerés; oldaliság  ( jobb-bal láb); téri tájékozódás, számolási készség , számfogalom megszilárdulása; a mozgások időbeli jegyeinek kialakítása, pontosabb szabályozása; zenei ütemhangsúlyok felismerése.

- A foglalkozás a tornaterem mellett megvalósítható csoportszobában vagy folyosón is.

Ajánlott célcsoport:

- egészséges 3-7 éves korú gyermekek fejlesztése

- speciális fejlesztés igénylő 3-7 éves gyermekek nevelése

- részképesség problémákkal küzdő gyermekek fejlesztése

- korrekciós osztályokba járó 6-9 éves gyermekek fejlesztése

- alsó tagozatos általános iskolás gyermekek felzárkóztatása, készségfejlesztése

- fogyatékos gyermekek nevelése, fejlesztése

Bővebb információ:

http://www.mozgaskotta.hu/

www.kpszti.hu/alsos/testneveles/magyar_mozgaskotta_modszer_magyar_gabor.ppt

A művészetterápia középpontjában a szavak nélküli kifejezés áll. A művészetterápia célja az egyén, a gyermek megszólaltatása, az önkifejezés támogatása, a stressz, a szorongás oldása, levezetése, az egyénnel való kapcsolat kialakítása. Az önkifejezés, a pozitív és negatív élmények feldolgozása pedig támogatja a pozitív személyiségfejlődést. A művészetterápia lehet képzőművészet-terápia, zene-terápia, tánc, mozgás-terápia. Képzőművészet-terápia során rajzi eszközökkel dolgozunk. Ez lehet színes ceruza, grafit ceruza, olajpasztell, porpasztell, festék, színes papír, gyurma stb. A festés, rajzolás a játékhoz hasonlóan a gyerekek természetes kifejezésmódja. A képzőművészet-terápia során nem egy művészi alkotás létrehozása a cél, hanem az alkotás során átélt érzelmek, gondolatok, az egyén belső tartalmainak a megjelenítése. Nem a végeredmény a legfontosabb, hanem a folyamat. A művészi tevékenység lehetőséget ad a gyereknek, hogy a számára feszültséget, nehézséget jelentő élményeket az alkotásaiban megjelenítse. Az alkotás örömélményt nyújt, és azt is lehetővé teszi, hogy a gyermek önmagát aktív cselekvőként élje meg, ami növeli az én-erejét, önbizalmát. Valamint a képekben való megjelenítés segíti, hogy a tudattalan folyamatok, élmények kifejezésre jussanak. A foglalkozások alatt a gyermekek az alkotói folyamat révén megélhetik a Flow-élményt, mely során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, belefeledkezik, átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli. Az alkotások pedig a gyermekek belső világát tükrözik.

A mesék mindig is az emberről, annak lehetőségeiről, tévedéseiről, döntéseiről, a tévedések korrekcióiról mondanak valami fontosat. Tehát nem arról van szó a mesékben, hogy minden rendben van, hanem, hogy minden rendbe hozható. B. Bettelheim szerint a mese intellektuális szinten gondolkodásra, a képzelőerő fejlesztésére, önismeretre ösztönöz, emocionális szinten pedig nemcsak feszültségoldó, harmonizáló, hanem valakivel azonosulni is megtanít, a mese valamely szereplőjén keresztül sokkal könnyebb önmagunkról is beszélni. Írja Boldizsár Ildikó Mesepoétika c. könyvében. 

A mesék azáltal oldhatják a feszültséget, hogy érinthetik azokat a félelmeket, szorongásokat, amelyeket nem tudunk, nem merünk szavakba foglalni. A mesékben szimbolikus formában jelennek meg ezek a negatív tartalmak.

A mese egy olyan történet, amelyben mindenért meg kell dolgozni, semmi sem magától működik rendben. A mese képes összerendezni a káoszt és a helyére állítani egyfajta teljességet. Gyógyító erejének ez az egyik titka. Ugyanakkor, ha nem tekintjük gyógyító történetnek a mesét, akkor is megtapasztaljuk simogató, megnyugtató vigasztaló hatását. Képes olyan folyamatokat elindítani a lélekben, amit lélekfrissítésként is felfoghatunk.

A legtöbb mesetípus, de főként a varázsmesék vagy tündérmesék egy hiányállapotból, egy károkozásból indulnak vagy egy birtokolni vágyott tárgy utáni sóvárgásból. Majd a hős elindul otthonról, próbatételeken megy keresztül, találkozik az ajándékozóval, aki varázseszközt vagy a keresett tárgy megtalálásához segítőtársat ad neki, majd a hős megküzd az ellenfelével és végül hazatér. A mese végére a kezdetben felbomlott egyensúly helyreáll. Ugyanis a mese egyik terápiás értéke abban rejlik, hogy minden történet az egyensúlyhoz, egészséghez vezető utat mutatja meg. A mesehős mintát adhat, hogyan lehet megoldani különböző problémákat, élethelyzeteket.

A játék örömélményt kelt. A játék során lehetősége van a gyermeknek, hogy a számára feszültséget jelentő történéseket újra és újra eljátssza. Feltárhatóvá válnak a félelmek, vágyak, konfliktusok, traumák, és a családi kapcsolatokba is betekintést nyerhetünk. Előnye a vágyteljesítő-, illetve feszültség-, és agressziócsökkentő funkciójában rejlik. A bábok segítségével a szorongások oldódnak, megfogalmazzuk, dramatizáljuk és képben megjelenítjük a gyermeket foglalkoztató problémakört, s így az megfoghatóvá válik.

A bábjáték során működésbe léphet a gyermeki fantázia, melynek szerepe van a megküzdési mechanizmusok kialakulásában, valamint újabb és több megoldási lehetőségeket nyújt a különböző helyzetekkel való megküzdésre. A játék során a gyerekek kipróbálhatják a különböző szerepeket, átélhetik, ahogy megküzdenek valamivel, valakivel, ahogy az ellenséget legyőzik. A bábok segítenek abban, hogy a gyermek kiélhesse elfojtott indulatait, vágyait. Továbbá a bábokon keresztül a gyermek hős lehet, erős lehet, büntethet és jutalmazhat. 

A gyermek életkorát tekintve a bábjáték, a művészet és meseterápia egyéni vagy csoportos formában óvodás kortól egészen iskolás korig segítséget nyújthat a szülőktől való elválásban, a közösségekbe való illeszkedésben, a kapcsolatteremtésben, szorongások, félelmek oldásában, agresszió csökkentésében, megküzdési stratégiák mozgósításában.

Felhasznált irodalom:

Integratív gyermekpszichoterápia képzés Művészetterápia jegyzet

Boldizsár Ildikó: Mesepoétika, Akadémiai Kiadó Zrt. 2004.

Boldizsár Ildikó: Meseterápia, Magvető Kiadó 2013.

Polcz Alaine: Világjáték. Dinamikus játékdiagnosztika és játékterápia, Pont Kiadó 1999.

Terápia űrhajós ruhában

            A nagyon érdekes elnevezésű terápia űrhajós ruhában, eredeti nevén TheraSuit módszer kidolgozása egy amerikai gyógytornász házaspár, Richard és Izabella Koscielny nevéhez fűződik. A házaspár saját kislányuk számára dolgozta ki módszerét, melyhez az alapötletet az űrhajósoknak az a gumipántokkal rögzített ruhája adta, mely az űrbéli viszonyok között is lehetővé tette az izomzatuk fejlesztését.

            A terápia még viszonylag fiatal, 2002-ben szabadalmaztatták, de sok országban már most is óriási népszerűségnek örvend, mert sokan számoltak be pozitív fejlesztő hatásról az idegrendszeri sérült gyermekek mozgásfejlesztésében.  Előnye, hogy nem igényel hosszadalmas, drága, speciális képzettséget, így a terápiás központokban történő használat mellett egy idő után a szülők akár otthon is alkalmazhatják gyermekük fejlesztésére.

            Bár speciális szakképzettségre nincs szüksége a szülőknek, speciális eszközökre viszont igen. A terápia alapja ugyanis egy speciális mellény és egy nadrág, gumipántokkal és egyéb kiegészítőkkel. Hatékonysága abban rejlik, hogy a foglalkozás elején a test felületére rögzített gumipántok egyénre szabott beállításával korrigálják a megváltozott izomegyensúlyt és testtartást. A speciális ruha úgy támasztja meg a testet, hogy közben az izomzatot aktív munkára serkenti, s az így végzett gyakorlatok során eljut a gyermek a helyes mozgásminták elsajátításához.

Az intenzív terápia pozitív hatásai:

- A gravitációs erőhöz hasonló erővel terheli a gyermek testét

- Javítja a test helyzetének belső érzékelését

- Javítja a testtartást, normalizálja az izomtónust

- Csökkenti a kóros reflexeket

- Felgyorsítja az újonnan tanult funkcionális és mozgásképességek fejlődését

- Javítja a beszéd gördülékenységét és a kiejtést

Milyen esetekben ajánlott a TheraSuit módszer?

- megkésett mozgásfejlődés

- mozgáskoordinációs problémák

- megváltozott izomtónus esetén (hypotónia, hypertónia)

- központi idegrendszeri sérülés (például stroke, cerebral paraesis, traumás agysérülés stb.)

- Down - szindrómás és egyéb speciális szindrómával élő gyermekek esetében

Milyen esetekben NEM ajánlott?

- csípőficam esetén

- súlyos gerincferdülés esetén

- folyamatos rohamokkal járó epilepszia esetén

Mikortól ajánlott a terápia?

A TheraSuit terápia általában 2,5 éves kortól alkalmazható, bár egyéni különbségek lehetnek a gyermek fejlettségétől, súlyától, csontozatának erősségétől függően.

Bővebb információt a következő oldalakon találhat:

https://koraszulott.com/terapia-rhajos-ruhaban-therasuit-es-theratogs

http://www.suittherapy.com

Ulwila zeneoktatási és zeneterápiás módszer

Köztudott, hogy a zene, a zenélés feszültségoldó hatású, felszabadítja az érzelmeket, gyógyítja a lelket, fejleszti a gondolkodást. Magyarországon Kokas Klára kutatási eredményei a legismertebbek a zenei nevelés és a kognitív képességek összefüggésének vizsgálatában, melyeket Képességfejlesztés zenei neveléssel c. könyvében összegzett. „A művészet gyógyszer, gyógyító erő, az öngyógyítás egyik legfontosabb eszköze, módja. Mi másért jöttek volna létre a különböző művészeti ágak az emberiség hajnalán, ha nem a testi és a lelki bajok csökkentésére?..” (Vizi E. Szilveszter) A zenélésnek terápiás hatása is van.

Sokan szeretnének zenélni, de hogyan? Az emberek nagy része arra a kérdésre, hogy tud-e kottát olvasni, leginkább nemmel válaszol, a kottaolvasás egyre inkább a múlté lesz. Vajon miért?

Mai rohanó világunkban nem köti le a gyerekeket a szolmizáció, az ötvonalas kotta apró lépésenként történő, mindennapos gyakorlása. Ezáltal nem alakulnak ki az automatizmusok, így a kottaolvasás később is nehézséget okoz sok embernek. Az általános iskola heti egy énekóráján pedig lehetetlen a kottaolvasás készség szintű elsajátítása. Így a többszólamú zongorakotta olvasása, vagy a gitártanulás komoly fejtörést, időigényes gyakorlást kíván, és sokkal kevesebb örömet ad, mint annak, aki otthon van a szolfézs világában.

Ami kihívás az átlagembernek, a fogyatékkal élő emberek számára szinte teljesen elérhetetlen.

Az Ulwila-módszer, más néven színes kotta módszer egy olyan zenepedagógiai rendszer, amelyet kifejezetten fogyatékkal élő gyermekek számára fejlesztettek ki. Alkalmazása során kiderült, hogy mindazok számára elérhetővé teszi a zenét, akiknek a hagyományos kottaolvasás nehézséget okoz. Már 5-6 éves kortól ajánlható a gyermek érdeklődésétől függően, de felnőttek is bátran próbálkozhatnak elsajátításával.

Az Ulwila-módszer kidolgozója Heinrich Ullrich német zenetanár és gyógypedagógus. Ullrich a németországi város, Frankenthal gyógypedagógiai iskolájának vezetőjeként az iskola pedagógiai programjába a zenei nevelést tette első helyre. Módszerét Wilberttel együtt dolgozta ki, aki egyetemi tanára volt – innen a módszer neve: Ul-Wi-la. Szembeszálltak a nézettel, miszerint a fogyatékkal élő gyermekek képtelenek dallamhangszeren játszani. Komplex módszerében helyet kap a közös ének, a tánc, zeneoktatás és közös zenekari próba. Ullrich a zenei nevelés hét alapterületére épít, melyek a következők (Vető Anna, Heinrich Ullrich, 1997):

• éneklés,
• zenehallgatás,
• hangszeres zenélés,
• zenére mozgás, a tánc,
• zeneszerzés,
• improvizáció,
• hangszerek készítése.

Mindezek megvalósításához pedig Ullrich innovatív módszert dolgozott ki a kottaolvasás elsajátítására.

A módszer alapja, hogy a hangokat nem vonalrendszerben ábrázolja, mert az az értelmileg akadályozott emberek számára áttekinthetetlen. Ullrich rendszerében a hangok magasságát színek jelölik, melyek a hangok abszolút magasságát jelentik. A félhangok színkombinációkból alakulnak ki abszolút logikus jelöléssel: ha a két hang az f és a g, akkor a félhang e kettő színeiből tevődik össze, az egyik félkör az egyik, a másik félkör a másik hang színével egyezik meg.  A hangok közepén lévő kis fekete illetve fehér karika segítségével lehetőség van még két oktávnyi hangsort leírni. A hangok és a szünetek hosszúságát körökkel és geometrikus formákkal jelölik.

Az alábbi ábra a hangok, ritmusok és szünetek jelölését tartalmazza.

1. 1. ábra: Ulwila-hangjelölés (forrás: Bakos Anita: Zenetanulás színesen http://www.parlando.hu/2014/2014-3/Bakos_Anita_Zenetanulas.pdf)

Az így leírt speciális kották nem igényelnek komplex gondolkodást, még csak a színek ismeretét sem: hosszas gyakorlás után kell a színeket azonosítani bizonyos hangokkal. A kottában való eligazodást az is segíti, hogy az egyes színek megjelennek az Ulwila-hangszereken is. Ullrich hosszú évekig kísérletezett azon, melyik hangszer a legmegfelelőbb, léteznek saját fejlesztésű hangszerei is. Célja az áttekinthetőség és egyszerűség volt. Hangszerei fából készültek, kellemes hangzásúak, elektromos áram nélküliek.

Jelenleg a leggyakrabban alkalmazott hangszerek a következők:

• Fúvós hangszerek: pánsípszerű sípok, furulya
• Húros hangszerek: citerák, lant
• Ütőhangszerek: metallofon, xilofon, asztali harangjáték, tubafon, basszus xilofon, dobok,

cintányér, triangulum

Ugyanez a kottarendszer alkalmat ad arra is, hogy zongorát tanítsunk vele, képes a két szólam jelzésére is. A kéthúrú nagybőgőn pedig a basszus szólam játszható a zenekarban.

A 2. ábrán egy szintetizátor billentyűzete látható, a színek segítik a hangok azonosítását.

2. 2. ábra: Tanuló-szintetizátor színes billentyűkkel

Az Ulwila német módszert Vető Anna gyógypedagógus adaptálta magyarra 1991-ben. Rengeteg kottát, sőt partitúrákat írt át színes kottára. A módszert ismertető kézikönyvet 1997-ben adta ki a magyarországi Down Alapítvány H. Ullrich és A. Vető: ULWILA Színeskotta - Tanári kézikönyv zeneoktatáshoz címmel (Down Alapítvány Kiadó, Budapest,1997). A könyvhöz 6 füzetnyi kottaanyag tartozik, mely fokozatosan halad az egyszerű gyerekdaltól a bonyolultabb dalok felé.

Ugyanígy színkódokra támaszkodik egy másik magyarországi technika: a szivárványkotta módszer. Stifán Orsolya Az én szivárványos zenekönyvem című művében mutatja be rendszerét, ami ugyanígy színekre épül -  a szivárvány hét színére, de születésének oka más volt: a bizonytalanul éneklő szülőket segíti egyszerű hangszertanuláshoz arra a gondolatra alapozva, hogy a hangszer segít a tiszta éneklésben. A kiadvány érdekessége a könyvhöz csomagolt kis méretű metallofon és a hozzá tartozó matricák, melynek segítségével mindenki elkészítheti saját egyszerű hangszerét. (Orsolya, 2012)

A színes módszerek tehát - Kodály Zoltán jelmondata szellemében - megvalósítják a nagy célt: „Legyen a zene mindenkié!”

Budapesten működik egy zenekar, amelynek tagjai értelmi fogyatékossággal élő, tehetséges fiatalok. Az együttest Ulwila zenekar néven 1997-ben Vető Anna alapította, a karmester 2004 óta Fabényi Réka. A zenekar neve azóta Parafóniára változott, ami leginkább szójátéknak fogható fel, minthogy "para"= kicsit más, "fónia"= együtthangzás. A hangszeres gyerekek mellett egy zenei asszisztens ül, segítő, aki mutatja, ki hol tart a kottában, és jelzi az alaplüktetést. A zenéléssel a fiatalok egész személyisége fejlődik. Hogy megismerjük ezt a csodálatos zenekart, érdemes az alábbi két felvételt meghallgatni:

Liszt: Szerelmi álmok

A Parafonia zenekar bemutatása: A zene mindenkié - 1. rész

http://budapestvideo.hu/video/a-zene-mindenkie-1-resz

Az észak-alföldi régióban 2017. április 25-én a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetének Bartók termében Morauszkiné Csorvási Edina tanárnő, a Nyíregyházi Egyetem volt hallgatója mutatta be azt a munkát, amit a Nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben végez. A tanárnő általános iskolás gyerekeket tanít az Ulwila-módszer szerinti színkotta alapján zongorázni. Sikereiről, tapasztalatairól számolt be előadásában. A színes kotta módszer helyet kap a sajátos nevelésű igényű gyerekeknek írt, óvópedagógusoknak szóló Hét aranyalma című kötetben is, a módszer mégsem örvend általános népszerűségnek.

Remélhetően a színes kottaolvasás ismerőinek száma bővülni fog régiónkban, hogy a fogyatékkal élő emberek élete teljesebb és örömtelibb legyen, és a zene valóban közkinccsé váljon.

Ulwila eszközök vásárolhatók:

https://www.jatekliget.hu/gyermekdalok-szines-kottaval-kottagyujtemeny-3592?keyword=ulwila

Szakirodalom

Bakos, A. (dátum nélk.). Zenetanulás színesen. A színes kotta módszer magyar nyelvű kiadványai.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar (2012): Hét aranyalma–Módszertani gyűjtemény óvópedagógusoknak Budapest

Kokas, K. (1972). Képességfejlesztés zenei neveléssel. Budapest: Zeneműkiadó.

Stifán, O. (2012). Az én szivárványos zenekönyvem. Kaposvár: Lililibri Kft.

Vető Anna, Heinrich Ullrich. (1997). ULWILA Színeskotta - Tanári kézikönyv zeneoktatáshoz. Budapest: Down Alapítvány.

http://www.parlando.hu/2014/2014-3/Bakos_Anita_Zenetanulas.pdf

(Hozzáférés dátuma: 10.12.2017.)