Szakembereknek, szülőknek

 Home / Olvasósarok / Szakembereknek, szülőknek

 

I. Gyermek fejlődése 0-3 éves korig

 

A gyermek útja a probléma észlelésétől a fejlesztésig

A sajátos fejlődésmenetű, vagy egyéb okból megsegítésre szoruló gyermekek fejlesztését részben jogszabályok, rendeletek, részben a tevékenységben részt vevő szakemberek, intézmények (egészségügy, szociális szféra, köznevelés) kapcsolati rendszere határozza meg, illetve befolyásolja.

A probléma észlelése

A gyermekkel kapcsolatos problémák észlelése, felismerése szinte mindig a szülők, szakemberek (pl. pedagógusok) megfigyelései alapján történik. Az esetek nagyobb százalékában a szülők saját megfigyeléseik alapján jelzik a problémát pl. a védőnő, háziorvos vagy szakorvosok felé. Ezután háziorvosi beutalóval kérhetünk szakorvosi vizsgálatot pl. gyermekneurológus vagy gyermekrehabilitációs szakorvoshoz, illetve a Járási, Országos, Megyei Szakértői Bizottságok komplex (gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) vizsgálatára.
A védőnő, gyermek-háziorvos, a neurorehabilitációs szakorvos vagy más szakorvos, csak a szülő közvetlen hozzájárulásával, a Szakértői Vélemény Iránti Kérelem (1. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez) című nyomtatvány kitöltésével és a szülő aláírásával kérheti a fenti Szakértői Bizottságok vizsgálatát.

Szűrés

A szűrés történhet egészségügyi intézményben vagy köznevelési intézményben. Mindkét színtéren orvosok, pszichológusok, esetleg gyógypedagógusok komplex vizsgálatával történik a gyermek állapotfelmérése és diagnosztizálása. A Járási, Országos és Megyei Szakértői Bizottság által megállapított diagnózist a szülő elfogadhatja, de adott esetben el is utasíthatja és felülvizsgálatot kérhet, amennyiben a vizsgálatok eredményével nem ért egyet.

Fejlesztés, terápia

A diagnózis pontos ismeretében, illetve a szakértői javaslatban leírtak alapján az Országos, Megyei vagy Járási Szakértői Bizottság kijelöli a gyermek és a család számára legmegfelelőbb terápiás lehetőséget nyújtó ellátási intézményt. A szülőknek lehetőségük van arra, hogy válasszanak az egyes intézmények között. A gyermek nevelését, oktatását vállaló intézmény nyilatkozatával jelzi a Bizottságok felé befogadási, ellátási szándékát és annak biztosítását. A terápiák típusát és tartalmát a részletes szakértői vélemény tartalmazza.
Az egészségügyi ellátó rendszerben is van lehetőség a szakorvosok javaslatára pl.a HRG terápiákon, szenzoros tornán, vagy etetésterápiában való részvételre.
A gyermek fejlesztése általában komplex ellátást jelent, melyben nem csak gyógypedagógusok vesznek részt, hanem koordináltan az egészségügy, a köznevelés, valamint a szociális ellátás is. Ezek a szerteágazó tevékenységek (pl. szakorvosi segítség, gyógypedagógiai fejlesztés, befogadó, támogató nevelés az óvodában, iskolában stb.) párhuzamosan zajlanak, nem választhatók szét.

A gyermek fejlődésének lépcsőfokai születésétől hároméves koráig

 

A gyermek fejlődésbeli elmaradásának korai felismerése rendkívül nagy jelentőséggel bír. A következő oldalakon egy rövid táblázatos áttekintést láthatunk, amely segítséget nyújt ebben: a táblázatból információt kaphatunk a gyermekek főbb fejlődési sajátosságairól csecsemő- és kisgyermekkorban (0-3 éves korig).
A táblázat természetesen csak egy vázlatos áttekintést, viszonyítási alapot ad az esetleges eltérések mértékéről, súlyosságáról. Ne feledjük azt sem, hogy az ép fejlődésmenetű gyermekek esetében is nagyok lehetnek az egyéni eltérések, így megfelelő vizsgálatok nélkül semmiféle messzemenő következtetést ne vonjunk le a táblázat információiból. A diagnózis felállítása a szakértői bizottság kompetenciája.

 

Rövid bevezetés a gyógypedagógiai terápiákhoz

Minden gyermeknek megvan a saját fejlődési üteme. Vannak azonban olyan gyerekek, akiknek belső ritmusa különféle okok miatt (fizikai, idegrendszeri, lelki, családi vagy más okok) megváltozott ütemű, az életkori sajátosságoktól eltér. Ezek a fejlődésbeli eltérések jelentkezhetnek súlyosabb formában, de akár alig észrevehetőek is lehetnek (a gyermek sok esetben kompenzálja, elfedi őket). Minden esetben figyelnünk kell ezekre a problémákra, hiszen a képességstruktúrák egyenlőtlen szerveződése befolyásolja nem csak a tanulást, de a boldog és önálló életvezetést is. A fejlődésbeli elmaradással, nehézségekkel küzdő gyermekeknél az időben elkezdett terápiás fejlesztéssel csökkenthető az elmaradás/lemaradás, vagy akár – a probléma jellegétől, súlyosságától függően – utol is érhetik kortársaikat a fejlődésben.

Mi is az a terápia?

A gyógypedagógiai nevelés során alkalmazott terápia olyan egyénre szabott, speciális segítő eljárás, amely célirányosan a hiányzó képességek kialakítására, képességzavarok kezelésére irányul. A gyógypedagógiai terápiák abban különböznek az orvosi terápiáktól, hogy nem közvetlenül hatnak a sérülésre, hanem az abból fakadó fogyatékosság és akadályozottság befolyásolása a céljuk.

A gyógypedagógiai terápiák célja és feladatai

A terápiák célja, hogy a különböző akadályozottságokból, „fogyatékosságokból” (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszéd, illetve autizmus spektrum zavar stb.) fakadó sérült funkciókat helyreállítsák, esetleg a hiányzókat kialakítsák. Ennek érdekében a terápiás folyamatba bevonják a meglévő ép készségeket, képességeket, hogy azok által pótolják, segítsék a hiányos, rosszul működő funkciókat. A szakemberek a fejlesztés keretein belül törekednek a különböző képességterületek harmonikus egyensúlyának kialakítására is. A terápia során a testi és idegrendszeri funkciók fejlesztése mellett a szükséges speciális eszközök használatra is megtanítják a gyermeket, miközben az eszközök érzelmi elfogadását is előmozdítják.


A terápia folyamata

 

Tekintsük át részletesebben is, hogy mit jelentenek az egyes lépcsőfokok a folyamatban:


1. Gyermek megismerése:

A terápiás eljárás minden esetben anamnézis („előzmények”) felvételével kezdődik, amely során a szakember tájékozódik a gyermek fejlődésére vonatkozó előzményekről, informálódik a problémákról. Ennek formái: szülővel beszélgetés, pedagógiai jellemzés, orvosi diagnózis, pszichológiai vélemény, szakértői vélemény.

2. A képességek feltérképezése

A gyermekről szerzett információk birtokában a terapeuta mérési vizsgálatot végez, amellyel feltérképezi az ép és sérült, hiányzó készségeket, képességeket. A mérések általában játékos feladatok elvégzését jelenti a gyermek számára.

3. Egyéni fejlesztési terv készítése

A mérési eredményekre támaszkodva következhet a gyermek fejlődési szintjéhez, fejlődési üteméhez alkalmazkodó stratégia kidolgozása. Ennek első lépése a sérült, hiányzó képességekre irányuló fejlesztési célkitűzés. A fejlesztési célokhoz rendelik hozzá a feladatokat, határozzák meg az alkalmazott módszereket és eszközöket, illetve a terápia időtartamát.

4. Terápia

A fejlesztési tervet követve elkezdődik a terápiás munka, amely a gyermek, a terápiás szakember és a szülő folyamatos együttműködésére épül. A szülők folyamatosan visszajelzést kapnak a fejlődésről. A gyermekkel szemben támasztott elvárásokat, feladatokat, játékos gyakorlatokat mindig a sérülés jellege, súlyosságának mértéke határozza meg az egyéni szükségletek figyelembevételével.

5. Rendszeres felülvizsgálat

A terápia során szükség van a fejlődés felülvizsgálatára, a hatékonyság, eredményesség mérésére. Siker esetén ennek tükrében határozzák meg a következő fejlődési zónát, dolgozzák ki az újabb fejlesztési tervet. Kudarc esetében pedig más terápiás lehetőséget keresnek.

 

III. Terápiák

 

Állatasszisztált terápia

Az állatasszisztált terápia kiegészítő terápia. A gyakorlati tapasztalatok pozitív visszajelzésekkel szolgálnak a terápia hatékonyságáról. Hazánkban legelterjedtebb a kutya és a ló alkalmazása.

Állatasszisztált terápia célja:
  • élményszerzés (pl. az állatok simogatásával, gondozásával)
  • motiváció kialakítása, növelése (pl. a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatosan)
  • egyes tevékenységek begyakorlása (pl. célzott pakolás)
  • mozgáskészség javítása (pl. kúszás, mászás)
  • egyensúlyérzék fejlesztése (pl. lovaglás által)
  • kommunikációs motiváció, kedv növelése
  • szociális alkalmazkodási készség javítása, (pl. sorra kerülés kivárása, közös tevékenységek más tagokkal) csoportba való beilleszkedés segítése, (pl. kapcsolatteremtés másokkal)
  • társadalomba való beilleszkedés segítése, (pl. közösséghez tartozás élményének közvetítésével)
  • társadalmi elfogadás lehetőségének növelése, (pl. elfogadás megélése által)
A terápia minden korosztályban alkalmazható és a célcsoport is sokszínű, pl.: sajátos nevelési igényű, tanulási, beilleszkedési és magatartás zavaros vagy diszlexiás gyermekek stb. Feltétele, hogy a célszemély elfogadja az adott állatot. A szakember-team tagjai (pl. gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus) egyénre/csoportra tervezve állítják össze a programot a gyermek(ek) előzetes felmérését követően.

Bővebben:
Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány: http://www.lovasterapia.hu/
Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület: http://www.matesze.hu/

Autizmussal élő gyermekek ellátása, fejlesztése

Az autizmus-specifikus terápiás megközelítés röviden azt jelenti, hogy eszközt adunk az autizmus spektrum zavarral élő személy számára pl. kommunikáció kezdeményezéséhez, szociális kapcsolatok kialakításához vagy a napjainak, heteinek esetleg hónapjának önálló megszervezéséhez.
A terápia fő célja az önálló, önellátó személyiség kialakítása, mely a társadalmi részvételt erősíti. Az autizmus-specifikus terápiás megközelítés segíti a szociális és kommunikációs nehézségek leküzdését, a stressz és a szorongás csökkentését. A terápiás célok megfogalmazása minden esetben alkalmazkodik az egyén képességeihez, szükségleteihez, tanulási stílusához és fizikai állapotához.
Az autizmus spektrumzavar egy nagyon sokszínű, változatos viselkedéses megnyilvánulású idegrendszeri fejlődési rendellenesség. Egységességét a három viselkedéses terület terén tapasztalható minőségi eltérés adja: eltérő fejlődés a kölcsönös kommunikációban, a szociális interakciókban és a rugalmas viselkedésszervezés területén.
A terápiás eljárás jellemzően általános érvényű, a spektrum egészét felöleli és hatékony minden autizmussal élő személy megsegítésében.

Bővebben:

Egészségügyi szakmai irányelv – Az Autizmusról/Autizmus spektrum zavarokról
(Emberi Erőforrások Minisztériuma –Egészségügyért Felelős Államtitkárság
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM)
https://kollegium.aeek.hu

Ayres -terápia

Az Ayres-terápia idegrendszeri érést elősegítő szenzoros integrációs mozgásterápia, amelynek megteremtője Anne Jane Ayres amerikai neuropszichológus.
A terápia lényege a mozgással történő idegrendszeri „érlelés”, fejlesztés, felzárkóztatás. A terápia során sokféle mozgásos játékeszközt is felhasználnak.
Kiknek ajánlott a terápia?
  • amikor a gyermek tapintásra, egyes mozgásokra, bizonyos látási ingerekre, hangokra, ízekre túl érzékeny
  • vagy folyamatosan keresi az ingereket
  • mozgáskoordinációs nehézséggel küzd
  • túl gyors, vagy lassú
  • viselkedés szabályozás nehézsége áll fent, túl gyorsan frusztrálódnak
  • motiválatlanok
  • tanulási zavar lép fel
  • finommozgások ügyetlensége áll fent
  • megkésett beszédfejlődés
  • figyelem-koncentráció hiánya
  • autista gyerekek számára

Szinte csecsemőkortól alkalmazható a módszer, de főként a 2-12 évesek számára segítség, ha a fenti tünetekből bármelyik fennáll.

Szakirodalom
Varga Izabella-Szvatkó Anna Jean Ayres szenzoros integrációs terápiájának néhány alapelve I. Óbudai Nevelés,1993.
http://www.dszit.hu/szakemberek/publikacio.php

Bazális stimuláció

A bazális stimuláció az anyaméhben szerzett komplex érzékelési tapasztalatok megszerzését, megerősítését és beépítését segíti elő az idegrendszeri működésekbe a koraszülött gyermekek korai rehabilitációjában, illetve a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek gyógypedagógiai fejlesztésében.
A módszer célja az érzékelés-észlelés aktivizálása, a szenzomotoros (érzékszervi-mozgásos) funkciók minél szélesebb körű megélésének lehetővé tétele, fejlesztése. A megszerzett tapasztalatok, információk segítik a gyermek számára a külső és belső környezet megismerését, megkönnyítik az alkalmazkodást. A terápia során a szakemberek komplex, a gyermek érzékelési lehetőségeihez és fejlesztési profiljához illeszkedő komplex terápiát végeznek a vesztibuláris/egyensúlyi ingerek, a vibratorikus/rezgő ingerek, taktilis-haptikus/tapintásos ingerek, vizuális ingerek, szaglási és érzékelési ingerek biztosításával.
A terápia kiemelten fontos és ajánlott a koraszülött gyermekek korai, 0-24 hónapos fejlesztéséhez és rehabilitációjához, valamint súlyosan, halmozottan sérültek számára, akár egész életen át.

Szakirodalom
Fröchlich, Andreas D (2000): Bazális stimuláció: bázisterápia súlyosan sérült, IPC-s gyermekek esetében. BGYTF, Budapest

Bobath módszer

A Bobath házaspár által kidolgozott mozgásterápiás eljárás, amelyet a korai agykárosodás okozta mozgás-rendellenességek kezelésére fejlesztettek ki. A Bobath terápiával jól kezelhetőek a központi idegrendszer betegségei, mozgásbeli zavarok, bénulási tünetek, egy testrész vagy teljes test bénulása, tartási, egyensúlyi, mozgási nehézségek, izmok túlfeszülése vagy ernyedtsége.

A terápia célja:
  • az izomtónus megfelelő szabályozása
  • a megfelelő külső ingerre adott mozgásválaszok (reflexmechanizmusok) kialakítása, szabályozása
  • a normális testtartás és ezekből kiinduló mozgási folyamatok fejlesztése, pl. fej és törzs mozgásának szabályozása, a nyak mozgékonysága, a kéz és lábtámasz, az ugráskészség kialakítása és fejlesztése, az életkornak megfelelő helyváltoztatások és testhelyzetek, egyensúly fejlesztése, törzs forgása és fordulás, felegyenesedés
  • mindennapi eszközhasználat és önkiszolgálás elérése
  • deformitások kialakulásának és az izomerő csökkenésének megelőzése

A terápia már csecsemőkorban elkezdhető és a fent említett problémák esetében, bármely életkorban gyakorolható.

Szakirodalom
Csávás Dezsőné (2007): A Bobath-módszer
ELTE BGGYFK, Budapest

Dévény módszer

A magyarországi mozgáskorrekciós eljárások között megjelent egy módszer, amelyet Dévény Anna gyógytornász és művészeti tornaszakedző, mozgáspedagógus dolgozott ki hetvenes évektől kezdve a gyakorlati tapasztalatai alapján. A Dévény-módszer mára ismertté vált másik elnevezése a DSGM. De mit is jelent a DSGM?
A DSGM egy mozaik szó, melynek jelentése: DÉVÉNY SPECIÁLIS MANUÁLIS TECHNIKA- GIMNASZTIKA MÓDSZER. Amint azt az elnevezés is mutatja, a módszer két közös alapelvekkel rendelkező egymásra épülő részből áll.
Komplex, mert a DSGM két részterülete a gyógyítás és a fejlesztés egymásra épül, komplett, mert mindkét tevékenységre megadja a konkrét gyakorlati útmutatást.

Maga a terápia egy kézzel végzett izommozgatási eljárás, amelynek célja a mozgásműködés feltételeinek megteremtése, az izom-ín és kötőszövetrendszer természetes állapotának helyreállítása, másrészt az idegrendszer stimulálása.

A speciális manuál technika alkalmazási területe:
  • a mozgás fejlődés rendellenségei
  • traumatológiai esetekben (törés, ficam, izomsérülés)
  • ortopédiai megbetegedések csecsemő és gyermekkorban (gerincdeformitás, ferdenyak, csípőficam, dongaláb)
  • reumatológiai betegségek kísérő tünetei (pl. izmok rövidülése)
A kezeléseket kizárólag DSGM-szakgyógytornászok végezhetik, akik különböző szervezeti formában dolgoznak: alapítványoknál, kórházakban, magánrendelőben stb.
A szakemberek elérhetőségéről a DÉVÉNY ANNA ALAPÍTVÁNY ad tájékoztatást.

Az alapítvány honlapja, amelyen a módszerről is részletesebben tájékozódhat:
http://www.deveny.hu

Etetésterápia (Etetést, evést, ivást segítő terápia)

A legtöbb gyermek számára az evés egy kellemes élmény, örömet okoz és örömnek a forrása is. Vannak azonban olyan gyermekek, akiknél az evés, illetve az ivás biológiai és/vagy pszichológiai okokból akadályozott, az evés örömforrás helyett nehézséggel, félelemmel járó, ijesztő feladatnak, cselekvésnek tűnik.
A terápia célja, az evési, táplálási nehezítettségek megoldása jól használható módszerek, eszközök alkalmazásával, szülői kompetencia növelésével.
Étkezési tanácsadásra azoknak a szülőknek van szüksége, akiknek a gyermeke:
  • nehezen vagy egyáltalán nem nyel,
  • nem rág, darabos ételt nem fogyaszt el,
  • nehezen forgatja a nyelvével az ételt,
  • ivása nem életkorának megfelelő, nem, vagy keveset iszik,
  • nyelvlökéses nyelése van,
  • nagyfokú nyálazás jellemzi, nem zárja a száját,
  • étkezéskor öklendezik,
  • nem fogadja el az ételeket, akár éhezne is.

Az etetésterápia akkor sikeres, ha minden gyermek arcáról azt tudjuk leolvasni, hogy ,,Enni, inni csuda jó!”

Szakirodalom
Kapronyi Ágnes – Tóth-Vári Ildikó – Váró Anna (é. n.): Ajánlás az evési és etetési problémák ellátására (A Budapesti Korai Fejlesztő Központ belső protokollja 0-5 éves korig)
Budapest, Budapesti Korai Fejlesztő Központ
online:
http://www.koraifejleszto.hu/download/ajanlas_az_evesi_es_etetesi_problemak_ellatasara_bkfk.pdf

Fejlesztés zenei foglalkozások által

A zene szinte valamennyi képességterületre jótékony, fejlesztő hatással bír, pl.:
  • beszédfejlődés
  • mozgásfejlődés (nagy- és finommozgások)
  • értelmi képességek fejlődése (figyelem, emlékezet, koncentráció, gondolkodás, képzelet)
  • érzelmi fejlődés (önkifejezés, esztétikai érzék)
  • szociális képességek (empátia, tolerancia)

A következőkben bemutatunk három olyan lehetőséget, amelyek ilyen formában nem fejlesztő terápiák, de kiváló lehetőségeket biztosítanak arra, hogy gyermekeink értelmi és érzelmi képességeit erősítsük, fejlődésüket a zene erejét felhasználva elősegítsük.

 

1. Ének, tánc várandóság idején (0 éves korban)
A zenetanulás bizonyos módja, illetve a zenéhez való viszonyulás kialakulása már a méhen belül elkezdődhet. A magzat zenei érzékenységét a kismama előkészítheti, fejlesztheti. A várandós anya zenei aktivitása (ének, tánc, hangszerjáték, zenehallgatás) befolyással van a baba muzikalitására, hiszen a magzat a hangélményt és az anyag mozgásának ritmusát is érzékeli. A megfigyelések alapján azok a babák, akik magzati korukból gazdag hangélménnyel rendelkeznek, születésük után lelkileg kiegyensúlyozottabbak, hallásuk érzékenyebb, beszédfejlődésük is gyorsabb.

2. Zenebölcsi (0-3 éves korú gyerekeknek)
A sok mondóka, gyermekdal, ölbeli játék és élő zeneszó egyaránt segít a babáknak és anyukáknak ráhangolódni a zene szépségére, erősíti az anya-gyermek kapcsolatot, segíti a hallás és ritmusérzék kezdeti fázisának kialakulását, a szép, tiszta beszéd kialakulását és az első kis közösségbe való beilleszkedést.
Számos bölcsőde lehetőséget biztosít az ilyen jellegű foglalkozásokra, de mentorhálózatunk is nyújt zenebölcsi szolgáltatást. Zenei foglalkozásaink kisgyermekek számára péntekenként 10 órakor kezdődnek a debreceni Kincses Sziget Mentorházban, ahová szeretettel várunk minden érdeklődőt! A nyíregyházi kisgyermekeket is várjuk, időpont egyeztetés az alábbi telefonszámon: 06 30 889 5957.

3. Zeneóvoda (3-7 éves gyerekeknek)
A foglalkozások célja a korosztálynak megfelelő dal és mondókaanyaggal a hallás, a ritmusérzék kialakítása, a nagy és finommotorikus mozgás fejlesztése zenei eszközökkel, a figyelem és koncentráció serkentése zenehallgatással. A kisgyermekek megismerik a csoportos együttműködés örömét közös énekléssel, zenéléssel. Ezt követően biztos alappal kezdhetnek a gyerekek a kottaolvasás tanulásához, illetve az egyéni zenetanuláshoz kisiskolás korban.

4. Énekkar (3-99 éves korig)
Az énekkarok talán a legismertebb és legtöbb embert megmozgató közösségek, amelyek a zene és az ének erejével kovácsolnak össze embereket és teremtenek ideális feltételeket a komplex képességfejlesztésre.
2017. szeptemberében alakult meg alapítványunk énekkara Kincses Kórus néven. A kórus tagjai koraszülöttek és testvéreik, barátaik – nemcsak óvodások, hanem kisiskolások is.
Kóruspróbáink csütörtökönként 17 órakor vannak a debreceni Kincses Sziget Mentorházban. Elsődleges célunk: élményt adni a gyerekeknek. Csodás szép zenei élményt, amely során a gyermek barátokat talál, figyelme, hallása fejlődik, és nem utolsó sorban zenekedvelővé nevelődik… Várjuk szeretettel mindazok jelentkezését, akik szívesen tartoznának a Kincses Kórus közösségéhez!

Szakirodalom
Urbán Varga Katalin (1999): A zene - mint ősi nyelv - szerepe és lehetőségei a kommunikációban
Beszédgyógyítás 1-2. , p. 55-66.
http://www.tatikazene.hu/doktar/tatizsak_cikkek/a_zene_mint_osi_nyelv.pdf

GMP diagnosztika és terápia

Gósy Mária fonetikus, nyelvész, pszicholingvista nevéhez fűződő GMP diagnosztikai eljárás a gyermek beszédfeldolgozási folyamatainak vizsgálatára irányul.
A diagnosztika célja, hogy felderítse a beszédészlelési, beszédértési elmaradás vagy zavar helyét, típusát és mértékét, amely eredményekre a későbbiekben terápiás folyamat tervezhető.
A diagnosztika és terápia 3-12 éves korosztály számára ajánlott, amely óvodás és iskolás korosztályt egyaránt jelent. A GMP-t általában a következő tünetek esetében javasolható:

Óvodáskorban:

  • tartós hangejtési zavar, erős szótorzítás
  • hibás beszédszerkezet
  • szegényes szókincs
  • túl csendes vagy túl sokat fecseg
  • gyakori visszakérdezés
  • látszólagos figyelmetlenség
  • lassú, megkésett feladatvégzés
  • mondóka, verstanulási nehézség
  • mesehallgatás kerülése
  • megkésett, illetve lassú beszédfejlődés
  • magatartási, viselkedési problémák

Iskoláskorban:

  • gyakori figyelmetlenség
  • lassú munkatempó, gyakori órai lemaradás
  • önálló tanulási tevékenysége nehézkes
  • ingadozó iskolai teljesítmény
  • képességhez viszonyítva gyengébb teljesítmény
  • tanórai passzivitás
  • tartós olvasási és írási problémák
  • megtanult ismeretek kiesése

Szakirodalom
Gósy Mária (2000): A hallástól a tanulásig: folyamatok, anyanyelvi fejlődés, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai, vizsgálatok, esetelemzések, fejlesztési sajátosságok
Budapest, Nikol

Katona-módszer


Prof. dr. Katona Ferenc, ideggyógyász, fejlődésneurológus a Budapesti Svábhegyi Gyermekgyógyintézet Fejlődésneurológiai osztályán dolgozta ki a terápiáját. A módszer diagnosztikus eljárás és terápia is egyben.
A Katona-módszer (neurohabilitációs tréning) az eltérő, kóros idegrendszeri fejlődés terápiája – főleg oxigénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas.
A tréning lényege, a komplex elemi mozgásminták (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás stb.) kiváltása, gyakoroltatása. A mozgás kiváltását az agy „serkentésével” érjük el azáltal, hogy a csecsemőt különböző „gravitációs helyzetekbe” hozzuk, ami aktiválja az agy azon részét, ahol ezek az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó „parancs” hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ. A mozgásminták kiváltása igen egyszerű, a szülők is minden nehézség nélkül megtanulhatják. A feladatok napi rendszerességgel történő végeztetése, a siker alapvető feltétele.
A mozgásterápia a csecsemők agyának automatikus mozgás-szabályozását aktiválja napi 5-6 alkalommal végzett rövid gyakorlatsorokon keresztül. A folyamatos mozgás agyi aktivitást eredményez, mely segíti az agy és az idegrendszer fejlődését. A módszer méltán világhírű, hatékonysága évtizedek óta bizonyított.

Szakirodalom
Katona Ferenc (1990): Fejlődésneurológia és neurohabilitáció
Budapest, Medicina

Kulcsár Mihályné-féle Mozgásterápia

A Kulcsár Mihályné-féle mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzését, illetve a már kialakult tanulási nehézség oldását segíti elő. Carl Henry Delacato, amerikai neurológus által kidolgozott mozgásterápiát Kulcsár Mihályné neuropedagógus fejlesztette tovább és újabb képességterületeket vont be a terápiás gyakorlatsorba.
A terápia lényege: az elemi mozgásminták újra ismétlése, átélése, amely a fejlesztő gyakorlatok során segíti az idegrendszeri struktúrák összekapcsolását, illetve az idegrendszeri érést.
A terápia összetett vizsgálattal kezdődik, ahol a hiányok és éretlenségek felderítése történik. Az állapotfelmérés 2-3 órát is igénybe vehet, az eredmények kiértékelése után történik a fejlesztési területek meghatározása. A terápia egyéni és csoportos formában történik, terápiás szakemberrel. Egy feladatsor elvégzése 20-30 percet vesz igénybe. Mivel a gyakorlatoknak nincs különleges eszközigénye, ezért otthoni körülmények közt, a szülők vezetésével is végezhető a gyakorlás.
Általában 5 éves kortól ajánlható a terápia, de akár felnőttek körében is alkalmazható.

Szakirodalom
Kulcsár Mihályné (2014): A tanulás öröm is lehet - Delacato módszere alapján
Bicske, Magánkiadás

Magyar Mozgáskotta Módszer

Magyar Gábor (pszichológus, testnevelő tanár) egy komplex fejlesztőmódszert dolgozott ki a gyermekek számára. A módszer elsősorban az óvodás-, kisiskolás korosztály mozgásigényére alapozva, játékos formában valósítja meg az értelmi és érzelmi területek fejlesztését.
A mozgásos gyakorlatok során többféle szimbólum alkalmazásával, kottaszerűen megjelenített feladatsorok segítik elő a gyermekek fejlődését. A speciális, erre a célra kialakított eszközökkel könnyebbé válik a szín, forma és alakfelismerés; oldaliság (jobb-bal) kialakulása; téri tájékozódás, számolási készség, a számfogalom megszilárdulása, a mozgások időbeli jegyeinek kialakítása, pontosabb szabályozása; zenei ütemhangsúlyok felismerése.
A módszerben hangsúlyos szerepet kap a gyermek személyiségének komplex fejlesztése is, nem csak a mozgáskoordináció, de a képzelet, gondolkodás, figyelem és emlékezet is fejlődik.

A módszer széleskörűen használható – akár felnőttek számára is –, de különösen ajánlott a következő célcsoportok számára:
  • egészséges 3-7 éves korú gyermekek fejlesztése
  • speciális fejlesztés igénylő 3-7 éves gyermekek nevelése
  • részképesség problémákkal küzdő gyermekek fejlesztése
  • korrekciós osztályokba járó 6-9 éves gyermekek fejlesztése
  • alsó tagozatos általános iskolás gyermekek felzárkóztatása, készségfejlesztése
  • fogyatékos gyermekek nevelése, fejlesztése

Bővebb információ a módszer honlapján is elérhető:
http://www.mozgaskotta.hu/

Megkésett beszédfejlődés terápiája

A megkésett beszédfejlődés terápiájának célja a nyelv- és beszédfejlődésben elmaradást mutató gyermekek beszédindítása és beszédviselkedésének kialakítása.
Ajánlott azoknak a gyermekeknek, akik a kommunikáció- és beszédfejlődésben jelentősebb elmaradást mutatnak. Jelzés értékű, ha 2 éves korban még nem használ beszédhangzókat egy gyermek, 2-3 éves korban aktív (beszélt) szókincsük nem éri el a 70 szót, illetve kommunikációs célú hangkapcsolatot.
A megkésett beszédfejlődés terápiája az egyik legkomplexebb logopédiai terápia. Magában foglalja a beszéd kialakulásához szükséges nagymozgások, finommozgások, hallás, látás, tapintás, kinesztetikus észlelés és koncentráció fejlesztését, továbbá a passzív és aktív szókincs bővítését, a nyelvtan fejlesztését, a beszéd használatára történő szocializációt, a beszédviselkedés kialakítását.

Az érintett gyermekek ellátása a Pedagógiai Szakszolgálatok által történhet egyéni vagy kiscsoportos formában., általában 3 éves kortól.

Szakirodalom
Németh Erzsébet – S. Pintye Mária (2006): Mozdul a szó… - súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermekek korai integratív fejlesztése
Budapest, Logopédia Kiadó

Hasznos írásokkal találkozhatunk Boér Zsuzsa logopédus-gyógypedagógus szakmai blogján is:
http://logopedia.reblog.hu/

Pető-módszer (Konduktív pedagógia)

A konduktív pedagógiát - más néven Pető-módszert - az 50-es években Pető András, orvos, pszichológus, pedagógus alkotta meg. A módszerrel dolgozó pedagógust konduktornak hívják.
A mára világhírűvé vált komplex pedagógiai módszer a központi idegrendszeri sérült (CP) gyermekek és felnőttek habilitációjában és rehabilitációjában eredményes. Az alapgondolat, hogy az agy plasztikus és tanulékony, így a sérülés következtében kieső funkciókat az agy másik területe átveheti, amit tanulás útján tudunk elérni. A központi idegrendszer sérülésével nem csak a nagymozgások kivitelezése sérül, hanem a kommunikáció, önellátás és a kognitív funkciók, emellett a szocializáció folyamata is megnehezedik. A konduktor ezért komplexen szemléli az egyént, a család és a környezet bevonásával fejleszti a nagy- és finommozgást, az értelmet és érzelmet, a kommunikációt és az önellátást/önállóságot. Tehát nem egy egyszerű gyógytornáról van szó, hanem összetett fejlesztési folyamatról, amit azonban nem külön szakemberek, hanem egy személy, a konduktor végez.
Optimális esetben (életkor és állapot szerint összeállított) csoportban történik a fejlesztés; a konduktor irányításával a szülők segítik a kisgyermekük tanulási folyamatát, majd később a gyerekek szülő nélkül maradnak a csoportban. Általában a foglalkozások menete kötött, a napirendhez illeszkedik: pl. egymás köszöntése, mozgásfejlesztés, játéktevékenység, önellátás (étkezés, öltözködés, bilizés). A csoportban a gyermekek és a szülők egymástól is sokat tanulnak, motiváló hatása van a közös éneklésnek és tevékenykedésnek.
A konduktív pedagógia egyik fontos célja, hogy nem mechanikus és passzív mozgásokat gyakoroltatnak, hanem játékosan rávezetik a fejlesztendő személyt (gyermeket vagy felnőttet) az önálló, aktív mozgásra. Ebben, elsősorban gyermekek esetében, nagy segítségünkre vannak a dalok és mondókák, amik ritmust adnak a mozgásnak. Az egyes mozgásokhoz kapcsolt énekek sokszor beindítják automatikusan a mozgássort is.

Szakirodalom
Deák Adrienn - Kollega Tarsoly István (szerk., 2016): Tanulmányok a konduktív pedagógia köréből
Budapest, Pető András Főiskola

Sindelar-program

Brigitte Sindelar pszichológus, pszichoterapeuta komplex fejlesztő programja az idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok terápiája. A komplex fejlesztő program célja a részképességek gyengesége miatt kialakuló tanulási zavar megelőzése, illetve annak elmélyülésének megakadályozása.
A program vizsgálattal indul, amely során nem csak a hibás funkciók feltérképezésére, hanem minden fontosabb képességterület megismerésére törekednek, így tágabb perspektívában kezdődhet el a terápiás folyamat felépítése. A terápia alapelve szerint arról a szintről kell kezdeni a fejlesztést, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik. Abban az esetben is, ha ez a szint a gyermek életkorához képest jelentősen elmarad. A program az ismeretszerzés legfontosabb területeit érinti, pl. figyelem, észlelés, észlelési területek összekapcsolása, emlékezet, sorrendiség, téri tájékozódás.

A terápia a következő esetekben javasolt:
  • a gyermek életkorához képest egyes értelmi területeken, részképességekben jelentősen elmarad
  • figyelemzavar
  • észlelési problémák
  • mozgáskoordinációs problémák
  • diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia vagy ezek gyanúja
  • tanulásban akadályozottság
  • enyhe értelmi fogyatékosság

Az ajánlott korosztály az óvodásoké (5 éves kortól), illetve az általános iskolásoké.

Szakirodalom
Sedlak, Franz – Sindelar, Brigitte (2005): "De jó, már én is tudom!" - Óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek korai fejlesztése
Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

TSMT és HRG


Lakatos Katalin Ph.D. nevéhez fűződik a Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT-I,
TSMT II és HRG) módszerek kidolgozása, illetve a BHRG alapítvány létrehozása.
Kutatásaiban a sikeres iskolai beválást akadályozó motoros, pszichés-kognitív és szociális területeken jelentkező tünetegyütteseket kereste a különböző élet szakaszokban. Vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a tünetek tartós megléte, organikus éretlenségre, érési zavarra utalnak.
Az általa kidolgozott terápiák elsődleges célja az idegrendszer érésének elősegítése. Nagyon fontos a korai felismerés, a beazonosítás, ugyanis az idegrendszeri alapstruktúrák funkcionális és integrációs együttműködésének hiánya sikertelen iskolai beváláshoz vezet.

A TSMT terápiát 3-6 hónapos kortól el lehet kezdeni, a szenzitív periódus 9 éves korig tart, de akár 14-15 éves korban is elkezdhető a terápia.
Hogyan is zajlik egy-egy ilyen terápia? Egyéni szenzomotoros fejlesztés a TSMT I - (Tervezett Szenzomotoros Tréning / egyéni) módszer esetében egyénre szabott feladatsorokat tanít be a terapeuta a családnak, melyet otthon kell végezni meghatározott időkeretben, amit később természetesen kontroll találkozások követnek.
A TSMT II - módszer már csoportos szenzomotoros fejlesztést jelent. Ide a gyermek akkor kerülhet, ha már elvégzett bizonyos számú egyéni tréninget, illetve megtanult aktívan együttműködni a terapeutával és a felmérő vizsgálat 50-75% közötti eredményt mutatott. A TSMT II esetében azonos problémával küzdő gyermekeket fejlesztenek homogén csoportokban a gyógypedagógusok, változatos eszköztárral ellátott tornateremben, játékoskeretek között.
A módszercsoport harmadik eleme a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG). A feladatokat ekkor vízben alkalmazzák, amelynek elméleti alapja egyébként megegyezik a "szárazföldi" szenzoros tornáéval. Itt is homogén (hasonló problémákkal, sajátosságokkal bíró gyermekek) csoportokat alakítanak ki, melyeknek speciális egymásra épülő feladatsoraik vannak. A csoportos fejlesztés ellenére is minden esetben a saját fejlődési tempóhoz lehet igazítani a HRG-terápiát.

A módszerről bővebben tájékozódni lehet a BHRG Alapítvány honlapján:
http://bhrg.hu/

Ulwila zeneoktatási és zeneterápiás módszer

Az Ulwila-módszer kidolgozója Heinrich Ullrich német zenetanár, gyógypedagógus és Hermann-Josef Wilbert egyetemi tanár – innen a módszer neve: Ul-Wi-la. Az Ulwila-módszer, más néven színes kotta módszer egy olyan zenepedagógiai rendszer, amelyet kifejezetten fogyatékkal élő gyermekek számára fejlesztettek ki. Komplex módszerükben helyet kap a közös ének, a tánc, zeneoktatás és közös zenekari próba.
Mindezek megvalósításához pedig Ullrich innovatív módszert dolgozott ki a kottaolvasás elsajátítására. A módszer alapja, hogy a hangokat nem vonalrendszerben ábrázolja, hanem színekkel jelöli a hangok magasságát. A félhangok színkombinációkból alakulnak ki. Az így leírt speciális kották nem igényelnek komplex gondolkodást, még csak a színek ismeretét sem: hosszas gyakorlás után kell a színeket azonosítani bizonyos hangokkal. A kottában való eligazodást az Ulwila-hangszereken megjelenő színek is segítik. Ullrich egyszerű, „áttekinthető” hangszereket is kifejlesztett a módszerhez, amelyek fából készülnek, kellemes hangzásúak, elektromos áram nélküliek.
A német módszert Vető Anna gyógypedagógus adaptálta magyarra 1991-ben. Ugyanígy színkódokra támaszkodik egy másik magyarországi technika: a szivárványkotta módszer, amelyet Stifán Orsolya dolgozott ki és a bizonytalanul éneklő szülőknek is támogatást nyújt (egy egyszerű hangszertanulási metódussal, amely révén a hangszer segít a tiszta éneklésben).

Az Ulwila-módszer módszer már 5-6 éves kortól ajánlható a gyermek érdeklődésétől függően, de felnőttek is bátran próbálkozhatnak elsajátításával.

Szakirodalom
Bakos Anita. (2014.):Zenetanulás színesen.A színes kotta módszer magyar nyelvű kiadványai
http://www.parlando.hu/2014/2014-3/Bakos_Anita_Zenetanulas.pdf
Stifán Orsolya (2012): Az én szivárványos zenekönyvem. Kaposvár, Lililibri
Vető Anna, Heinrich Ullrich. (1997). ULWILA Színeskotta - Tanári kézikönyv zeneoktatáshoz. Budapest, Down Alapítvány.

Vojta terápia

A terápia alapja az a neurológiai felismerés, hogy a teljesértékű élethez szükséges mozgásminták (fejtartás, ülés, kúszás, mászás, járás, kapaszkodás) a reflexek szintjén már a legkorábbi csecsemőkorban is kiválthatók és rögzíthetők – mindez pedig a későbbi mozgászavarok megelőzése, illetve enyhítése érdekében is nagyhatékonysággal történhet.
A gyermekek megfelelő pozicionálásával, testtájainak, végtagjainak ingerlésével, nyomásával olyan mozgásminták válthatók ki, amelyek hatására javulás következhet be a mozgásban, a testtartásban, a nyelésben, illetve a beszédben is (a mozgásminták kiváltása a központi idegrendszer egyes struktúráit stimulálja célzottan). A terápia rendszerességének biztosításához a szülőnek a gyógytornász által betanított tornagyakorlatokat kell végrehajtania napi 3-4 alkalommal. A terápia hatékonysága természetesen függ a sérülés mértékétől, jellegétől is, de sok esetben hoz érdemi javulást, fejlődést magával.
Az eljárás alkalmazható, csecsemő-kisgyermek és felnőtt korban is, leghatékonyabb azonban a korai időszakban, kb. 6 hónapos korig.

Szakirodalom
Szátvári Emese Tünde (2016): A Vojta V. módszer, korai felismerés – korai intervenció
Fizioterápia- A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága Szakmai Folyóirata, 4. sz. 8-12.

 

II. Intézmények, szakemberek

 

Országos Szakértői Bizottságok

Mozgásszervi fogyatékosság:
Telefon / fax: 1 / 220 64 59
Honlap: http://www.mozgasvizsgalo.hu/

Érzékszervi – látási – fogyatékosság:
Telefon / Fax: 1 / 363 1561
Honlap: http://fpsz.hu/fpsz-latasvizsgalo-gyogypedagogiai-tanacsado-korai-fejleszto-oktato-es-gondozo-tagintezmenye/

Érzékszervi – hallási – fogyatékosság:
Telefon / Fax: 1 / 422 1493
Honlap: http://fpsz.hu/hallasvizsgalo-gyogypedagogiai-tanacsado-korai-fejleszto-oktato-es-gondozo-tagintezmenye-orszagos-illetekesseg

Beszédszervi fogyatékosság:
Telefon / Fax: 1 / 203 8497
Honlap: http://fpsz.hu/beszedvizsgalo-gyogypedagogiai-tanacsado-korai-fejleszto-oktato-es-gondozo-tagintezmenye-orszagos-illetekesseg/

Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok

Hajdú-Bihar Megye



Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény, Megyei Szakértői Bizottság
Tel/fax: 52/342-494
Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
honlap: http://www.hbmpsz.sulinet.hu/debreceni-tagintezmeny

Értelmi fogyatékosság esetében:
Telefon/fax 52/344-121
Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Református EGYMI Debreceni Tagintézménye
Telefon: +36-30-328-7288
Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
honlap: http://reformatusegymi.reformatus.hu/tagintezmeny/debrecen


Az intézmény 2012 szeptemberétől működik Debrecenben. Jelenleg több megye – Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg – óvodájában, iskolájában nyújtanak segítséget.



Jász-Nagykun-Szolnok Megye

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény, Megyei Szakértői Bizottság
Tel: 56/515-260
Fax: 56/515-261
Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Honlap: http://jnszmpsz.hu/


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény, Megyei Szakértői Bizottság
Tel:
Fax:
Email:
Honlap: https://szabolcsmegyeszakszolgalat.webnode.hu/nyiregyhaza-megyei-szakertoi-bizottsag/


A megyei pedagógiai szakszolgálatok honlapján megtalálhatóak a hozzájuk tartozó tagintézmények településenkénti elérhetőségei.

Hajdú-Bihar Megyében elérhető terápiás szakemberek, intézmények



BÖLCSŐDÉK

Intézmény

Cím, telefon

Honlap, Email

Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye Honvéd Utcai Tagintézmény (0-6 év között)

4026 Debrecen, Honvéd u. 20-22.

Tel: 52/414-490



http://www.debrecenibolcsik.hu/index.php?k=htm/tagintezmeny/honved.htm

Email:This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.



Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye
Görgey Utcai Tagintézmény




4032 Debrecen, Görgey u. 3.



Tel: 52/489-220



http://www.debrecenibolcsik.hu/index.php?k=htm/tagintezmeny/gorgei.htm

Email: bolcsi18@net-portal.hu

Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye
Gáborjáni Szabó Kálmán Utcai Tagintézmény


4028 Debrecen, Gáborjáni Sz. K. u 2.

Tel: 52/310-312



http://debrecenibolcsik.hu/index.php?k=htm/tagintezmeny/gaborjan.htm

Email: bolcsi10@net-portal.hu