A koraszülés epidemiológiája és a koraszülöttek ellátása Magyarországon
A koraszülés valószínűségét számos tényező emelheti, így megelőzése sem kizárólag egészségügyi feladat. A vezető kockázati tényezők között szerepel: az alacsony szocioökonómiai státusz,
- a hiányos táplálkozás,
- az alacsony testmagasság,
- a soványság (alacsony BMI),
- a házasságon kívül fogant terhesség,
- a lélektani stressz.
Ezek mellett fontos kockázati tényezők még a szülőcsatorna gyulladása, a fogágy gyulladása, a szülő nő előzményében szereplő koraszülés vagy vetélés, mesterséges megtermékenyítés (IVF), dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás, valamint az anyai betegségek széles tárháza, úgymint a cöliákia, cukorbetegség, magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, autoimmun megbetegedések. Ezek mellett a rasszok között is különbség mutatkozik incidencia tekintetében.
A fentieket számba véve régiónk számos tekintetben fokozott kockázatot hordoz a koraszülésre nézve:
a. alacsony az egy főre jutó nemzeti össztemék
1. ábra: Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 százalékában
Észak-Alföld az Európai Unió régiói között, KSH 2011
b. magas a munkanélküliségi ráta
A munkaerő-felmérés fogalmi meghatározásának megfelelően a – 15–74 éves népesség körében – 2009-ben Magyarországon számba vett 421 ezer munka nélkül lévők egyötöde az Észak-alföldi régióban élt. A munkanélküliségi ráta, vagyis az állástalanok száma a gazdaságilag aktív népességhez – tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számához – viszonyítva országosan 10%-os volt, és legkedvezőtlenebb, 14–15%-os értéket Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon ért el. (forrás: Észak-Alföld az Európai Unió régiói között KSH 2011)
c. kevés a régióban praktizáló orvos
2. ábra: Százezer lakosra jutó orvos, 2008
Észak-Alföld az Európai Unió régiói között, KSH 2011
d. magas a halálozási arány
3. ábra: Standardizált halálozási arányszámok, főbb halálokok szerint, 2006–2008 éves átlagában
(százezer lakosra)
Észak-Alföld az Európai Unió régiói között, KSH 2011
e. sok a cukorbeteg
4.ábra: A diabetes prevalenciája az Észak-alföldi régióban, 1998-2005
f. magas a válások és a házasságon kívül született gyermekek száma
A KSH kimutatása szerint 1980 és 2007 között a házasságkötések száma az Észak-alföldi régióban (a 15 évesnél idősebb nem házas nők esetében) kétharmaddal csökkent (közel 60.000-ről kevesebb, mint 18.000-re). Mindeközben a házasságra lépő nők életkora legalább 5 évvel növekedett, bár az Észak-alföldi régió e tekintetben „jobban áll”, itt viszonylag alacsony a házasságot kötő nők átlagéletkora (26 év, szemben a Közép-magyarországi 28 évvel). A legtermékenyebb korban elmaradt születéseket a nők egy része később igyekszik „bepótolni”, azonban ez érzékelhetően megnöveli a koraszülés bekövetkezésének kockázatát, és más egyéb tényezőkkel együtt megnöveli a koraszülések bekövetkezésének valószínűségét.
g. magas a roma lakosság száma és aránya:
Iskolázottság, foglalkoztatottság, következésképp egészségi állapot vonatkozásában a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű, s így legsérülékenyebb csoportját a roma lakosság képezi, melynek aránya napjainkra a magyar társadalmon belül megközelíti (az országos Cigányönkormányzat becslése szerint eléri, sőt mérsékelten meghaladja) a 10 %-ot. A roma populáció eloszlását területi egyenlőtlenség jellemzi. A legnagyobb létszámú roma populáció Észak-Kelet Magyarországon él, ami ennek a régiónak a társadalmi gazdasági paramétereit is döntő módon határozza meg.